Mit tegyünk, ha eljött a végső búcsú ideje?

2018. november 02. - Hogyan szeressük jól az állatokat?

o8701t0.jpgMinden gazdi tudja, hogy egyszer eljön az idő, amikor kedvence eltávozik, de nem szeretünk erre gondolni, tabutémaként kezeljük a halált, és ezért sokakat felkészületlenül ér ez a fájdalmas esemény. Lelkileg mindenképp nagyon nehéz, de ha tudjuk, hogy mi a teendő, mik a lehetőségeink, akkor könnyebb dolgunk lesz, higgadtan tudunk dönteni

Van, hogy váratlanul vesztjük el a társállatunkat, de gyakran előfordul, hogy a döntés a mi kezünkben van. Utóbbi esetben nagyon alaposan meg kell vizsgálni minden szempontot, és muszáj racionálisnak maradnunk az állatunk érdekében. Természetesen küzdjünk érte addig, amíg csak lehet. Tudom, hogy nagyon nehéz meghúzni a határt, hogy meddig jó még neki élni, ezért minden esetben konzultáljunk erről az állatorvosunkkal is, és alaposan gondoljuk át, amit javasolt, majd ennek fényében döntsünk. A legfontosabb a kedvencünk jóllélte. Tud rendesen enni és inni? Kényelmesen tud mozogni, aludni? Vannak állandó, már csillapíthatatlan fájdalmai? Súlyosbodik az állapota, esetleg gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak nála? Ha a kezelőorvosa és mi is úgy látjuk, hogy nincs tovább, akkor ne hosszabbítsuk meg a szenvedéseit, legyünk képesek elengedni őt, amikor már nincs más út.

Viszont azzal legyünk tisztában, hogy az eutanázia kegy, egy végső megoldás, nem azt a célt szolgálja, hogy ha meguntuk a kedvencünket, vagy túl drága lenne megműteni, kezelni, akkor öljük meg. Szeretném azt hinni, hogy senki se tenne ilyesmit, de sajnos sok példa van rá. Egy állatorvos ilyen indokkal nem is végezhetne eutanáziát.

Mi az eutanázia menete?

A nagyobb testű állatok esetében házhoz is jöhet az állatorvos, de a kisebb termetűeket a rendelőbe kell vinni az ő érdekükben. Egy jogilag szabályozott protokollt követnek az orvosok ilyenkor, aminek az első lépéseként egy nyilatkozatot ír alá a tulajdonos vagy a megbízottja, hogy kéri a végleges elaltatást. Az állatorvos ezután a gazdival együtt bekíséri az állatkát a rendelőbe, hagy időt a búcsúra, amit ne szégyelljünk kihasználni, a doktor türelmesen meg fog várni. Ha szólunk, hogy készen állunk, akkor bealtatják egy szurival, mintha műtéthez készülnének. A kisebb állatok esetében gázos altatógépet használnak, ami szintén biztosítja a mélyalvást. Ilyenkor még dönthet a gazdi, hogy bent marad vele, vagy kimegy a váróba, de bármit is választ, előtte újra elbúcsúzhat még kedves szavakkal, simogatással a kedvencétől. Amikor már a narkózis állapotában van biztosan az állat, amit az orvos sztetoszkóppal, reflex vizsgálattal is ellenőriz, akkor beadja a végleges injekciót, ami leállítja a légzést és a vérkeringést az agyi központban. A kistestű állatoknál mindig a szívbe adják be, de bizonyos esetekben a nagyobb testűeknél is szükséges lehet ide adni. Ilyenkor természetesen semmit se érez az állatka, nem kell aggódni, hogy ez fájdalmas lenne, pont azért van szükség rá, hogy neki a legjobb legyen. Ahol van rá mód, ott monitorra is kötik, így nézik, hogy meddig vannak életjelek, figyeli az orvos a légzését, ismét meghallgatja sztetoszkóppal, reflexeket tesztel. Minden esetben biztosra mennek az állatorvosok és többször is megbizonyosodnak róla, hogy leálltak az életfunkciók. Ritkán előfordul, hogy a halál beállta után elkezdenek rángatózni az izmok, de ilyenkor már biztosan nem él a kedvenc, nem érez semmit, de ha bent maradunk vele, akkor készüljünk fel, hogy találkozhatunk ezzel a jelenséggel.

A részletes szakmai irányelveket itt lehet elolvasni.

Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy ott akar-e lenni az eutanáziánál. Tudom, hogy rettentő nehéz végignézni, ahogy meghal egy szerettünk, de aki úgy érzi, hogy jelen tud lenni, nem omlik össze teljesen, az legyen az állata mellett, mert neki nagyon sokat számít ilyenkor a gazdi közelsége, nyugtató szavai, simogatása. Nem baj ha sírunk, nem fog az orvos és az asszisztens furán nézni ezért ránk, sőt nekik is ugyanolyan borzasztó ezt végigcsinálni, csak muszáj higgadtnak maradniuk mindenki érdekében. Próbálj ugyanúgy viselkedni az állatkáddal, ahogy eddig, beszélj hozzá, simogasd. Kutya esetében, ha mindig nyakörv volt rajta, akkor most se vedd le, maradjon minden a megszokott módon.

Mi legyen a testtel?

Ezt előre érdemes eldönteni, ne akkor kezdjünk el kapkodni, amikor már nincs köztünk a kedvencünk, mert gyorsan kell lépnünk, és a gyász közepette még nehezebb ezzel foglalkoznunk, tisztán gondolkodnunk.

Az első kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, hogy akarunk-e boncoltatni. Sajnos kevés helyen vállalják, és kevés gazdi kéri, pedig sok esetben nagyon fontos dolog, főleg ha nem egyedül élt a kedvencünk, hanem voltak társai is. Ugyanis a legtöbb esetben nem hal csak úgy meg egy állat, még ha öreg, akkor is szokott lenni valami konkrét oka a halálának. Ritka, hogy összeomlik a keringés minden indok nélkül. A boncolás során fény derülhet arra, hogy miért is távozott el, és ha egy fertőző betegség miatt, akkor bizony azonnal meg kell vizsgáltatni a még élő kedvenceinket is, és szükség esetén kezeltetni őket, mielőtt ők is átlépnek a Szivárvány-híd túloldalára. Vagy ha mondjuk mérgezést állapít meg a boncolást végző orvos, akkor érdemes szétnézni, hogy mi okozhatta, hozzá férhetett-e más állat is. Rossz tartástechnológiai dolgok is kiderülhetnek, amikről nem is tudott a gazdi, hogy nem jól csinálja. Pl. fűevő állatnak, mint mondjuk a degunak, magkeveréket, gyümölcsöket és zöldségeket adott enni. Ha a boncolás mellett döntünk, akkor kérdezzük meg az állatorvosunkat, hogy vállalja-e, és amennyiben nem, tud-e ajánlani egy kollégát, aki elvégzi. Eutanázia esetén ezt rögtön meg tudjuk tenni, de ha otthon ment el az állat, akkor gyorsan kell cselekednünk, nem árt, ha már előre tudjuk, hogy hova kell telefonálni. Nagyobb testű állatnál nem lehet sokat várni, valamit kezdeni kell a testtel még aznap, kisebb állat esetén viszont több időnk van, ha befér a hűtőbe. Tudom, elég rosszul hangzik, hogy 1-2 napig a becsomagolt teste mellől vegyük ki a reggelinket, de ez a legjobb megoldás. Így ha csak másnapra kapunk időpontot a boncolásra, akkor a szövetek roncsolódása nélkül tudjuk tárolni, és az orvos jobb esélyekkel, pontosabban tudja megállapítani a halál okát. Ennél több várakozás esetén már a mélyhűtőben kell tárolnunk, de ez is jobb annál, mintha egyáltalán nem boncoltatnánk. Ilyenkor az egész apró részek már roncsolódhatnak, de így is sok mindent meg lehet még állapítani. Kisebb állatoknál a mélyhűtőben tárolás jó addig is, amíg várunk a temetésre, hamvasztásra. Ne érezzük rosszul magunkat, ha ilyesmire kényszerülünk, a halál is az élet része, muszáj foglalkozni időként vele, és úgy cselekedni, ahogy a helyzet megkívánja.

A test végső nyugalomba helyezésére több megoldás van. Otthonról és a rendelőből is el lehet szállíttatni, ilyenkor más állatokkal együtt elhamvasztják. Ha szeretnénk megőrizni vagy a saját telkünkön szétszórni a hamvakat, akkor van lehetőség egyedi hamvasztásra. Temetésre is van mód, de célszerű egy kisállattemetőt választani a saját kert helyett, mivel egészségügyileg is kockázatos lehet, és jogilag is kifogásolható az otthoni temetés. Erről itt, a hetedik és nyolcadik pontban lehet részletesen olvasni.

A gyász feldolgozása

Mindenki máshogy éli meg egy szerette elvesztését, nincs egy biztos recept, ami hamar segít túllendülni ezen a nehéz időszakon. Van, aki minél előbb szeretne új kedvencet, és van, aki azt gondolja, hogy soha többet nem tudna állatot tartani. Egy egyke állatka esetében van időnk feldolgozni a veszteséget, várni, amíg jól esik, de ha olyan fajt tartunk, aki csak társsal érzi jól magát, mint pl. a csincsilla, akkor gondolnunk kell arra is, hogy ne éljen sokáig egyedül a velünk maradt kedvenc, mert a magányba ő is belehalhat, megbetegedhet. Bárhogy is alakultak a dolgok, az nyújthat némi vigaszt, hogy mi mindent megtettünk az elvesztettért, és neki már nem fáj semmi, nem szenved többé. Elfelejteni pedig sose fogjuk tudni, a boldog pillanatokra bármikor visszaemlékezhetünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://hogyanszeressukjolazallatokat.blog.hu/api/trackback/id/tr4114337801

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Madave · http://multidezoepiteszet.blog.hu 2018.11.02. 21:01:01

Volt egy cicám, 11 évesen el kellett altatni. Nem kívánom senkinek, hogy ilyen döntést kelljen meghozni, még akkor is nagyon nehéz, ha egyértelmű, hogy már nincs mit tenni. Hasznos, informatív a cikk, aki nem tudja, hogy megy ez, kap egy képet.