Senki se tudja pontosan, hogy honnan ered a húsvéti nyuszi története, nagyon sokféle feltételezés van, de az biztos, hogy mostanra hazánkban is az ünnep részévé vált a színes tojásokat tojó nyúl. Sok szülő úgy érzi, hogy kevés, ha a gyerekek csak csokitojásokat keresgélnek a kertben, és szeretnék őket egy igazi nyuszival is meglepni. Persze van, hogy a gyerekek kérnek kifejezetten nyuszit húsvétra, de ez a ritkább.

Az ünnep közeledtével egyre több helyen látni olyan képeket, cikkeket, amik azt hirdetik, hogy ne ajándékozzunk élő állatot. Miért van ez? Miért baj, ha az ötéves Juliska nyuszit kap húsvétra?

A szülők szemszögéből:
Az első nap nagy élmény lesz Juliskának, amikor megkapja a nyusziját és magához szorítja, aminek természetesen a szülők is örülnek, mert boldognak látják a gyereküket. A szép része nagyjából eddig tart, ha a szülők tényleg csak a gyereküknek szánták a nyulat, és ők nem szerettek volna háziállatot amúgy. Kiderül, hogy a nyúlnak vannak igényei, például kell neki lakhely, alom, széna, jó minőségű táp, itató, játékok. Ezek súlyos tízezrekbe kerülnek, és bizony nagy részük fogyóeszköz, így minden hónapban be kell vásárolni a nyuszinak is. Közben a nyúl csak eszik és bogyózik, nagyon sokat bogyózik… mindenhova. Ezért takarítani is kell, amit Juliska valószínűleg nem tud rendesen megcsinálni, vagy alapból hozzá se akar fogni. Amikor szabadon van a nyuszi, akkor jó eséllyel megkóstolja az asztal lábát, a falat, rosszabb esetben egy vezetéket, ami lakástűzzel és a nyúl halálával is végződhet. Az ilyen történeteknek gyakran az a vége, hogy a szülők besokallnak és Tapsinak hirtelen nyoma vész. Ha egy kicsit is lelkiismeretesebbek a szülők, akkor jó gazdit keresnek neki, a többi esetben pedig vagy a kereskedésben, vagy az utcán, vagy a pörköltben köt ki.

A gyerek szemszögéből:
Juliska is csak az elő pár napban fog örülni a nyuszinak, aztán elkezd múlni a lelkesedés. Rájön, hogy az igazi nyulakat nem lehet szorongatni, egész nap simogatni, és a nyuszi bizony harapással, rúgással ki is fejezheti a nemtetszését. Nem viheti magával sehova, nem aludhat vele, valójában hamar kiderül, hogy nem tud mit kezdeni egy nyúllal, és ezért gyorsan meg is unja. Takarítani, etetni, gondoskodni nem valószínű, hogy fog róla, vagy legalábbis pár napnál nem tovább. Ha végül megválik a család a nyúltól, akkor a gyerek az egész helyzetből csak annyit tanult meg, hogy nem kell felelősséget vállalnia egy másik életért, és az állatok eldobható tárgyak.

A nyúl szemszögéből:
Ő már az első nap is rettegni fog, számára egy boldog pillanat sincs ebben az amúgy is szomorú történetben. Igazi tenyésztő húsvétra nem ad el nyulat, így nagy eséllyel szaporítótól vagy kereskedésből kerül a családhoz egy félős, talán beteg, nőstény esetén akár vemhes vagy épp túl fiatal állat. Egy kicsi gyerek nem tudja őt jól megfogni, ezért kellemetlen, akár fájdalmas is lesz neki a találkozás. Fajtárs és megfelelő méretű ketrec, jó széna és táp nélkül az életminősége és a kedve is rossz lesz. A folytonos piszkálás, simogatás, ölelgetés csak plusz stresszforrás, ami miatt könnyen lebetegedhet. Ha elkerül a családtól, és nem egy jó gazdi fogadja be, akkor rövid és fájdalmas élet vár rá.

Hogyan lehet jól csinálni?
Először is ne kössük ünnephez, ha kedvencekkel szeretnénk bővíteni a családot. Vagy ha még is ragaszkodunk ahhoz, hogy húsvétkor érkezzenek a nyuszik, akkor ez semmiképp se legyen meglepetés senkinek se. Mindenki egyezzen bele, és együtt tanulják meg a családtagok a helyes tartás alapjait, közösen szerezzék be a szükséges felszereléseket. Fontos, hogy elsősorban a szülők akarják a nyuszikat, és tisztában legyenek azzal, hogy mik az igényeik, ők gondoskodjanak róluk. Természetesen a gyereket is be lehet vonni, a korától függ, hogy mennyire. Segíthet etetni, takarítani, felügyelet mellett játszhat is velük, ha a szülők úgy ítélik meg, hogy elég nagy hozzá, és a nyuszik is vevők egy kis simogatásra. Az nagyon jó, ha a gyerek állatok mellett nőhet fel, de csak akkor, ha ezt senki se sínyli meg.

Ha nyuszikat szeretnénk tartani, akkor előbb mindenképp tájékozódjunk, és ne féljünk segítséget, tanácsokat kérni. Az Első Nyúlmentő Alapítványhoz bátran lehet fordulni.

Honlapjuk: nyulmentoalapitvany.hu
Facebook oldaluk: facebook.com/elsonyulmentoalapitvany
Facebook csoportjuk: facebook.com/groups/220590794788059