Nem rég zárult a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, ahol bárki betekintést nyerhetett abba, hogy hogyan készülnek az egyes termékek hazánkban. Első sorban az állatokról és a tartási körülményeikről lesz szó, akik bizony nem mások, mint termékek az iparban. Ugyan vannak rájuk vonatkozó szabályozások is, de sajnos nem túl szigorúak az állatok jóllétét érintő jogszabályok. Csak a végtermék a fontos és annak minősége.

A Magyar Szőrmeellenes Liga és a Vegán Állatvédelem Egyesület egy-egy tagja elment megnézni a csincsillák tartását, akiket a Wanger, Európa egyik legnagyobb prémtenyészete vitt ki a kiállításra. Itt lehet elolvasni a beszámolójukat és megnézni a szomorú és sokkoló képeket. Az oldalukon jobbra lapozgatva a képek között jobban megérthetjük, hogy miért is olyan rossz nekik prémtelepeken élni azon felül, hogy a végén megölik őket. A szőrméről és a Wanger cégről pedig korábban itt írtam már.

Több élő állat is volt még a kiállításon, például egy anyakoca a kölykeivel egy fiaztató kutricában. Őket a Pálhalmai Agrospeciál Kft. árulta a rendezvényen. A Vegán Állatvédelem egyik tagja készített róluk felvételt, ami itt látható.

A hivatalos tartástechnológia nézetekből idézve:

„Az általánosan alkalmazott 4 hét körüli választás 1,8 m széles és 2 m hosszú kutricát igényel. A fiaztató kutricában a kocák helye 60 cm-nél nem szélesebb. Ez arra készteti a kocát, hogy óvatosan feküdjön a padlóra, biztosítván ezáltal a malacok számára a menekülési időt. Ebben az állásban a koca bélsara egyetlen helyre kerül, így a fiaztató kutrica könnyen tisztítható és higiénikus.

Az iparszerű tartás és a nagy állatlétszám egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy almozott tartást alkalmazzunk, ezért a kocáknál a részleges, vagy teljes rácspadlós tartás terjedt el. A különböző fiaztató boxok közös jellemzője, hogy a mind a hosszúságuk, mind a szélességük állítható. Célszerű nyitható ajtóval, vagy teljesen széttárható oldalfallal ellátni a boxokat. A műanyag padozaton a trágya egyszerűen áttaposható és úgy alakították ki, hogy nincsenek éles sarkai, vagy szegélyei. A kutrica elhelyezkedhet a padlószinten és lábon állva is. A kedvezőbb trágyaeltávolítás és a könnyebb kezelhetőség miatt az előbbit javasolhatjuk.

A szoptatási idő országonként is technológiánként eltérő lehet. Régebben Magyarországon is a 7-8 hetes korban történő választást alkalmazták, de később gazdaságossági szempontok miatt ez a szoptatási idő 21-28 napos korra csökkent. Bár a malacok számára a korábbi elválasztás nagyobb kockázatot jelent, de a koca igénybevétele az újrafogamzás esélye miatt mindenképpen a rövidebb elválasztási idő javasolható.”

Tehát négy hétig él a koca és a kicsinyei egy ekkora ketrecben, minden mozgási lehetőség nélkül egy rácsos padlón. A korai elválasztás miatt nem számít, ha meghal pár malac, az anyát úgy is újravemhesítik. És persze ezek után se javulnak a körülmények, később is ehhez hasonló, kis ketrecekben élnek a legtöbb helyen. Ha valahol csoportos tartásban vannak, az csak annyit jelent, hogy egy teremben vannak összezsúfolva, nincsenek egyesével különválasztva.

Nagy István agrárminiszter a rendezvény záróbeszédén azt mondta, hogy „A magyar agrárium sikerének záloga a gazdák szíve és lelke, amely áthatja a munkájukat.” Ha ilyen szíve és lelke van a magyar gazdáknak, akkor óriási a baj. Sajnos iszonyat sok pénz van ezekben az iparágakban és államilag is támogatottak, így jogi úton még hosszútávon se valószínű a radikális változás. Egy dolgot tehetünk mi, nem támogatjuk őket a fogyasztásunkkal. Állati eredetű termékek nélkül is boldogan, egészségesen lehet élni. Ha nem tudod hogyan kezdj hozzá, itt találsz segítséget.